Civil kezdeményezésre a „Confessió” című református folyóirat 1977-ben indította el Szankon a Gy. Szabó Béla Könyvtár és Képtár történetét. Az Ybl-díjas Kerényi József tervezésében megálmodott, és Szálas Péter építész által kiegészített, 250 m2 alapterületű Közösségi Ház ad otthon a Gy. Szabó Béla gyűjteménynek és a települési könyvtárnak. A külön bejáratú 100 m2-es, három részre tagolt, puritán egyszerűségű szabadfedélszéles épületrész a Gy. Szabó Béla Képtár épülete, a szanki tulajdonban lévő gazdag anyag bemutatására szolgál. Az intézmény 150 m2-es, egyszerű falusi ház jellegű, részben hangulatos fafödémű területén kapott helyet a község könyvtára.

A világhírű erdélyi fametsző és grafikusművész nevét viselő épület 1986. október 3-án nyitotta meg kapuit Kerényi József, akkori megyei főépítész tervei alapján. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot. Hagyatékának egy részét, egészen pontosan 70 fametszetet ajándékozott „szank népének”, megalapítva ezzel az életművének jelentős részét őrző és bemutató gyűjteményt. A Képtár épületének megnyitóján a grafikusművész munkáiból egy kiállítást szerveztek, ahol 16 gyűjteményes tárlaton voltak láthatóak tus – pasztellképei, és a világhírű fametszetei. A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait, jelenleg a képtárban 634 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában.

„Az emlékhely, a Közösségi Ház most már állandó otthont ad nagy művészünknek egy piciny faluban, a homokvilágban, Szankon, és állandó bepillantást nyerhet a szépséget kereső és tisztelő ember.”